Az Európai Bizottság a tegnapi napon közzétette új irányelveit az Európába bevándorlók társadalmi integrációjára vonatkozóan. Sokan ezt a javaslatcsomagot tartják az új migrációs paktum leggyengébb láncszemének.
November 24-én az Európai Bizottság közzétette az Európába bevándorlók társadalmi integrációjára vonatkozó új irányelveit. A rendelkezésekkel kapcsolatban kritikát megfogalmazók szerint azonban ezek a szabályozási eszközök
eleve kiüresítve gazdagíthatják az uniós joganyagot, mivel a tagállamokra vonatkozóan jogi kötőerőt nem fejtenek ki.
A legtöbb, az akcióterv által érintett szakpolitika – például az oktatás, egészségügy, humánerőforrás-politika és lakhatás – ugyanis kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik.
Az EU’s new Action Plan for Integration and Inclusion (Az Európai Unió új integrációs és befogadási akcióterve) címre hallgató joganyag része az Európai Bizottság azon törekvéseinek, hogy megreformálja az Európai Unió bevándorlási rendszerét. A mostani akcióterv ennek megfelelően a 2016-os integrációs terv folytatása, amely annak idején csak az unión kívüli állampolgárok jogállását vizsgálta – írja az Euractiv.
Ettől eltérően a friss dokumentum foglalkozik mind a reguláris - azaz a szükséges dokumentumok és tartózkodásra, munkavállalásra jogosító engedélyek birtokában lakhelyt változtató – migránsokkal, mind pedig migráns hátterű uniós állampolgárokkal is.
Az akcióterv
fókuszában a migránsok szakképzése és oktatása, valamint munkaerő-piaci alkalmazásának fejlesztése, továbbá az egészségügyi és szociális hálóhoz való hozzáférésének javítása áll.
Mindemellett a Bizottságnak szándékában áll újfajta megoldásokat ajánlani a tagállami kormányzatok számára arra vonatkozóan, hogy a megfelelő uniós források biztosítása mellett ösztönözzék a bevándorlók társadalmi integrációk – például nyelvkurzusok szervezése vagy specifikus munkaerő-piaci intézkedések bevezetése útján.
Ylva Johansson belügyi biztos úgy fogalmazott, hogy „az inklúzív integráció biztosítja az eszközöket és segítséget a tagállamok és a bevándorlók számára annak érdekében, hogy utóbbiak kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket, az európai társadalmak pedig profitálhassanak e személyek erősségeiből és képességeiből.”
A fentieken túlmenően az akcióterv egy felmérési tervet is magába foglal, amelynek célja, hogy kifejezetten az etnikai kisebbségek szintjén lehessen mérni az integráció minőségét.
„Fontos, hogy nyomon kövessük a szakpolitikai intézkedések hosszútávú társadalmi hatásait, s hogy pontos és összehasonlítható adatokat kapjunk a migránsokat érő diszkrimináció nagyságrendjét és természetét illetően” – áll az Európai Bizottság dokumentumában.
A bevándorlókra és leszármazottaikra fókuszáló felmérés végrehajtása 2022-ben várható, végrehajtását pedig az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége végzi majd. Ahogy azonban arra az Euractiv is rámutat,
mindez várhatóan feszültséget okozhat majd a bevándorlásról eltérő álláspontra helyezkedő tagállamok között.
Példaként a lap Franciaországot említi, ahol jogellenes statisztikai szempontból adatokat gyűjteni etnikai hovatartozásra, vallásra, politikai állásra vonatkozóan (a francia jog csak a származási országra és a nemzetiségre vonatkozóan enged adatgyűjtést).
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Bajban van az Európai Unió: romokban a versenyképesség, évtizedes lemaradásban az önvédelmi képesség, ráadásul vissza kell fizetni a gigantikus, 750 milliárd eurós „covidhitelt”. Ukrajna felzárkóztatási támogatása a tetemes költségek ellenére elsőbbséget élvez.
A migránsok jönnek, a németek viszont mennének.
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Az amerikai elnöknek elege van Brüsszelből és ennek komoly következményei lehetnek az európai nemzetek gazdaságára nézve.
Az ukránok felvételével nem csak a mezőgazdaság és a munkaerőpiac kerülne veszélyben, hanem kinyitnánk az ajtót a háborúban csak erősebbé vált ukrán maffia előtt is, ami súlyos közbiztonsági problémákat eredményezne.
Miközben az Európai Bizottság átláthatósággal szeretné megvédeni az uniót a külföldi beavatkozásoktól, addig a magyar átláthatósági törvénytervezete már koránt sem tetszik nekik annyira. Fel is szólították a kormányt, hogy vonja vissza, különben megteszik a szükséges lépéseket.
Csoma Botond keményen helyretette a Tisza vezérét a Mandinernek nyilatkozva.
Hatalmasat szólna!
